Érdekességek vízi- és szárazföldi teknősökről

A teknősök ősei fogakkal rendelkeztek, és nem tudták behúzni a fejüket, de ettől eltekintve az általunk ismert teknősök nagyon is hasonlítanak elődeikhez. Több teknősfaj elélhet akár száz vagy még több évig is, mint például az amerikai doboz-teknős is.

Egy feljegyzett eset szerint egy indiai-óceáni teknős elfogásakor nagyjából ötven éves lehetett, majd fogságban élt még 152 évet.

Egyes fajok nagyon sokáig elélnek

Minden kontinensen elterjedtek, az Antarktiszt kivéve.

Szinte bármely klíma megfelel nekik, egyetlen szükséges feltétel az elegendő meleg a költési időszakban.

A legtöbb teknős nem jól tűri a hideget, ennek ellenére egyszer megfigyeltek egy Amerikában honos mocsári teknőst jég alatt úszni a Great Lakes környékén.

Észak-Amerika sok teknősfajnak ad otthont, míg az Európában található fajok száma csupán két vízi és három szárazföldi.

A teknősök hátán található védőburok a páncél, míg a hasán található a plasztron.

A kemény védőburok 60 különböző, egymáshoz csatolt csontból áll.

Nem a leggyorsabb szárazföldi állat

A páncél csontos része lemezekkel van fedve, mely plusz védelmet biztosít.

A legtöbb szárazföldi teknősnek kemény páncélja van, míg a vízi teknősök inkább aerodinamikusabb páncéllal rendelkeznek. Kivételt képez egy kelet-afrikai fajta, mely ha fenyegetve érzi magát, közeli kövek közé fészkelődve felfújódik.

A legtöbb teknősfélének öt ujja van, kivételt képez ezek között az amerikai mocsári teknős, mely négy, esetenként három újjal rendelkezik csupán.

A teknősöknek jó látásuk és kitűnő szaglásuk van. Hallás és tapintás terén sem állnak rosszul, mindemellett még a páncélban is találhatunk idegvégződéseket.

Páncéljuk nyújt védelmet nekik

Egyes vízi teknősök képesek a bőrükön vagy a kloáka-nyílásukon keresztül lélegezni, így képesek hosszabb ideig víz alatt maradni, akár magukat hibernálni is.

A teknős egyike azon primitív hüllőfajoknak, mely sok más fajt túlélt. Lehetséges, hogy sikerének oka a páncélja?