-
karbantartó
-
Vágóállat-minősítő
-
Autószerelő
-
Utazó vasúti járműtakarító
-
Kőműves
-
Automata gépkezelő operátor
-
Műszaki Eladó
-
TIG hegesztő
2025. 02. 21
-
Raktári Műszakvezető | Gyál
2025. 02. 26
-
Szakács
2025. 02. 27
-
Külkereskedelmi Értékesítő
2025. 02. 27
-
Pénzügy gyakornok
2025. 02. 27
-
Junior Mérnök program
2025. 02. 27
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Értékelve: 1x

A lábán megsérült európai bölényborjút (Bison bonasus) vettek gondozásba a Nyíregyházi Állatpark szakemberei. A nemrég született üszőt mesterségesen táplálják és folyamatos orvosi ellenőrzés alatt tartják.
Az utódot születése után az apja megtaposta és a gondozóknak kellett kimenteniük a bikából és két tehénből álló csapatból. Az állat lábát az állatorvosok megröntgenezték és begipszelték, a törött csont szépen gyógyul - mondta Révészné Petró Zsuzsa, az állatkert osztályvezetője-szóvivője hétfőn az MTI-nek.
A gondozók által nevelt, háromhetes európai bölényüsző (Bison bonasus) a Nyíregyházi Állatparkban 2018. június 4-én. Az üszőt születése után az apa bölénybika úgy megtaposta, hogy eltört a lába. A gondozók mentették ki a csapatból és az állatpark orvosai gipszelték be a lábát. MTI Fotó: Balázs Attila
A szakember megjegyezte, hogy az állatpark ugyan nem híve az állatok mesterséges felnevelésének, de néhány ritka faj esetében kivételt tesz, mivel fontos küldetésének tartja a ritka és veszélyeztetett állatok bemutatását és szaporítását. Az európai bölény az egyik legkülönlegesebb állat, egy olyan fajról van szó mely már nem létezne, ha nincsenek állatkertek - tette hozzá.
A kis borjúról szólva elmondta, mivel az anyja nem tudja szoptatni őt, ezért mesterségesen kell táplálni. A park vezető gondozója és csapata háromóránként eteti a jelenleg háromhetes állatot, aki most már naponta hat liter borjútejpótló tápszert eszik meg.
A középkori krónikákban sűrűn szerepel a bölény, Mátyás király korában még közönséges eseménynek számított hazánkban is a bölényvadászat. A feljegyzések szerint egészen a 18. századig éltek Magyarországon, az utolsó példányt 1790-ben ejtették el. Nem sokkal ezután szinte egész Európából eltűnt, csak a lengyelországi Bialowieza őserdejében maradt párszáz egyed. Ám az egyetlen megmaradt populáció élőhelye a frontvonalban feküdt, emiatt létszámuk folyamatosan csökkent. 1916-ban már csak százötven állatból állt a bölénycsorda, 1919. február 21-én pedig egy vadorzó ölte meg az utolsó bölényt a bialowiezai őserdőben.
Az európai bölény így "kipusztult" Európában, de csak a szabad természetben. Az 1923-ban alapított Nemzetközi Bölényvédelmi Társaság vette számba az összes állatkertekben fellelhető állatot: végül ötvenhat fogságban élő egyedet találtak és gyűjtöttek össze. A társaság elkezdte újra szaporítani a bölényeket, majd a bialowiezai őserdő egy védett területére fokozatosan visszatelepítették őket. Jelenleg Lengyelországban, Fehéroroszországban, Litvániában, Oroszországban, Ukrajnában, Romániában és Szlovákiában élnek visszatelepített állományok, valamint betelepítették a korábbi elterjedési területén kívüli Kirgizisztánba is.