Új lakó érkezett a pécsi állatkertbe: egy rettenthetetlen tagadozó rozsomák

A Wildlife Conservation Society szakemberei azt vizsgálták, hogyan képes a rozsomák olyan időszakokat is túlélni, amikor alig akad zsákmányolni való állat (rágcsálók, nyulak, hegyi kecskék), illetve dög, például elhullott karibu vagy jávorszarvas. Megfigyeléseik alapján rájöttek a titok nyitjára. A rozsomák az el nem fogyasztott zsákmányt a hótakaró alá, illetve mély sziklarepedésekbe rejti, így az védve van rovaroktól és baktériumoktól.

A rozsomák a szoptatás idején használja fel tartalékait

Az európai borzzal rokonságban álló állat ellési ideje és a kölykök szoptatása február és április közé esik. Ezekben a hónapokban rendszerint kevés táplálék akad a rozsomákok számára. Ezek ilyenkor fölkeresik azokat a készleteiket, amelyeket még a tél elején, vagyis zsákmányban bővelkedő időszakban "raktároztak" el.

Egy 2010-ben készült tanulmány kimutatta, hogy rozsomákok főleg azokon a területeken élnek, amelyeket hosszabb időn át hó borít. A Föld légkörének melegedése, amelynek következtében folyamatosan zsugorodik a hófedte területek nagysága, komoly veszélyt jelent az "éléskamrákra" és így a rozsomákok jövőjére. Szakemberek ezért vizsgálják annak lehetőségét, hogy 2013-tól fölvegyék a veszélyeztetett fajok jegyzékére a rozsomákot.

Rozsomák érkezett a pécsi állatkertbe

Vadim, a pécsi állatkert új rozsomákja (Gulo gulo) 2019. április 10-én. A kétéves állat a brnoi állatkertből érkezett Pécsre. MTI/Sóki Tamás