Miért hull a pingvinek tolla?

A kopaszodást először az afrikai pingvineken észlelték.

„A tollak elvesztése és a kopaszodás a legtöbb madárfajnál csak nagyon ritkán lép fel, nekünk pedig még tanulmányoznunk kell a betegséget, hogy megállapítsuk, hogy mi okozza a kórt és ennek terjedését." – nyilatkozta Dee Boersma a WCS sajtótájékoztatóján. Boersma több mint három évtizede tanulmányozza a Magellán – pingvineket. „Meg kell állítanunk a betegség terjedését, hiszen a pingvineknek már így is eléggé veszélyezteti a klímaváltozás és a környezetszennyezés. Fontos, megakadályozzuk, hogy ez a titokzatos betegség további gondokat okozzon a pingvineknek." –tette hozzá Boersma.

A Magellán-pingvinek legfontosabb kolóniája a Punta Tubo környékén található. A képen egy csupasz, elhullott tollú pingvinfióka látható.

A tollak elvesztésének lehetséges okai között Boersma és kollegái a következőket sorolták fel: kórokozók, pajzsmirigy-problémák, a tápanyag-egyensúly megbomlása és genetikai tényezők.

A pingvineknél először 2006-ban észlelték a megkopaszodást. A Dél-Afrikai Tengerparti Madárvédő Egyesület kutatói az afrikai pingvinek fiókáinak mintegy 59 százalékánál észleltek kopaszodást. Következő évben ez a szám 97 százalékra emelkedett. Amellett, hogy a fiókák elveszítették tollaikat, sokkal lassabban fejlődtek, mint az egészséges csibék.

2007-ben a Michigani Egyetem és a WCS kutatói az Atlanti-óceán másik partján élő pingvinkolóniák tagjain is észleltek kopaszodásra utaló jeleket. A szerencsétlen kis Magellán-pingvin fiókák kint maradtak az égető napfényben, míg egészséges társaik árnyékba húzódtak.

Egy kutató, aki egy csupasz Magellán-pingvin fiókát tart a kezében.

A csupasz fiókák általában kisebbek és vékonyabbak, mint egészséges társaik. Ez valószínűleg azért is van, mert a hőszabályozás sokkal több energiát igényel, a csupasz test esetén. Sok fertőzött fióka elpusztul.

„Ha többet tanulmányozhatnánk a betegséget, biztosan sikerülne megállapítani, hogy pontosan mi is okozza azt, és így sokkal könnyebb lenne megoldást, kezelést találni rá. "- mondta Mariana Varese, a WCS Latin-Amerikai és Karib-tengeri programjának ügyvezető igazgatója.

A Waterbirds című folyóirat egyik újabb kiadványában közzétették egy, a kopaszodó pingvinekkel kapcsolatos, kutatás eredményeit. Az alábbi kisfilmben Boersma beszél a betegségről, és más, a pingvineket érintő problémákról, valamint saját munkájáról.