Gázembólia: kialakulása és tünetei a díszhalaknál

A gázembólia kialakulása és tünetei

A halak nyugtalanul viselkednek, hirtelen reagálnak a külső ingerekre (mint a háló, vagy egyéb tárgyak közeledése), az uszonyaikon és az egész testükön görcsös, remegő mozgást lehet észlelni, a kopoltyú mozgása legyengül, majd teljesen megszűnik. Néha előfordul a szemlencse és a szaruhártya elhomályosodása, pikkelybetegség és az uszonyok szétesése, amelyekből csak a csontváz marad meg. Ha túl sok oxigén van a vízben, az belekerül a halak keringési rendszerébe, apró buborékok formájában felhalmozódik, és az erek eltömődését okozza.

A hajszálerekbe jutáskor az oxigénmolekulák nagyobb méretűek, mint az edények átmérője. Az erek elzáródnak, mivel a szív pumpáló ereje nem elegendő ahhoz, hogy a felgyülemlett gázt átnyomja a hajszálereken. A viszonylag nagyméretű halak boncolásakor megállapítható, hogy a megtámadott szervekben (alapszövetű belső szervek - máj, lép, vese), a keringési rendszerben és a kopoltyúkban az oxigén felhalmozódása miatt a vér habos.

Minden az optimális körülmények kialakításán múlik

Diagnózis

A diagnózist klinikai vizsgálattal, a halak boncolás során megállapított patológiás elváltozások, és a víz oxigéntartalmának tanulmányozása alapján állítják fel.

A gázembólia kezelése és megelőzése

Ha a halakat egy olyan akváriumba helyezzük át, ahol a vízben oldott oxigéntartalom nem haladja meg a 10-15 mg / l gyorsan meggyógyulnak. A guppikon, a montezuma kardfarkú halakon, a black molly-n, a tetrán  és a kolibrihalon elvégzett kísérletek azt mutatják, hogy ha a víz oxigéntartalma, 28-30 mg / l a halak 1,5 - 2 órán belül elpusztulnak a leírt klinikai tünetek megnyilvánulásával. A halak gázembólia okozta pusztulásának megakadályozása érdekében ne levegőztessük intenzíven az olyan akvárium vízét, amelyben sűrűn beültetett növényzet van, és a megvilágítás is optimális.